A publikálás feltételei

A Publikálás feltételei

 

1. A Diskurzus című tudományos folyóirat magyar nyelven beküldött tanulmányokat fogad el.

2. A kézirat terjedelme nem haladhatja meg az 50.000 karaktert. Kérjük szerzőinket a terjedelmi korlát szigorú betartására.

3. A szöveget elektronikus formátumban kérjük leadni (az MS Word bármelyik változatában elmentve) a keseru.barna@sze.hu email címre.

4. A tanulmányok tartalmazzák a szerző nevét és a mű címét, rövid (6-8 soros) magyar nyelvű öszszefoglalóját és kulcsszavait. A tanulmányok tartalmazzák a szerző nevét és a mű címét. A név balra zárva, félkövéren, 11pt betűmérettel, kiskapitálissal szedve szerepeljen. Alatta a cím, szintén balra zárva, félkövéren, 14pt betűmérettel, kiskapitálissal szedve. Alatta a magyar nyelvű összefoglaló és a kulcsszavak dőlten, 11pt betűmérettel szedve szerepeljenek.

5. A következő formai kritériumokat kérjük betartani: A/4-es lapméret, 11pt betűméret, szimpla sorköz, 2 cm oldalsó és alsó margók, 2,5 cm felső margó, első sor behúzása 1 cm. A fejezetek és alfejezetek legelső bekezdései, illetve a pontokba szedett felsorolások utáni első bekezdések esetén azonban nem kell az első sort behúzni.

6. Az első szintű fejezet címek arab számmal sorszámozva, sorkizártan, félkövéren, 11pt betűmérettel, kiskapitálissal szedve szerepelnek. Előtte 18pt, utána 12pt térköz áll. A másodszintű alfejezetek címei sorkizártan, félkövéren, 11pt betűmérettel szedve szerepelnek, kéttagú arab számmal sorszámozva. Előtte 12pt térköz áll. Három vagy annál több szintű fejezeti rendszer csak kivételes esetben fogadható el.

7. A szöveg közbeni kiemelésként dőlt betű alkalmazható, ritkítás, aláhúzás, vastag betű, csupa nagy betű csak kivételes esetben fogadható el.

8. A közvetlen hivatkozásokat lábjegyzetekben, az oldal alján kérjük feltüntetni.

9. A lábjegyzetben és az irodalomjegyzékben szereplő hivatkozások rendje a következő: Szerző: Cím, évszám, kiadó, kiadás helye, oldalszám. Kérjük, hogy mindenhol vesszőt (és nem pontot) alkalmazzanak a bibliográfiai adatok között. Első alkalommal a szerző nevét kiskapitálissal, teljes egészében ki kell írni, külföldiek esetében a vezetéknév kerül előre, majd vesszővel elválasztva a keresztnév. Ha háromnál több szerző van, csak a szerkesztőt kell megjelölni a (szerk.) jelzéssel. Példa: Szladits Károly: …, Zakkaria, Fareed: …, Mezey Barna (szerk.): A mű címét és alcímét dőlt betűtípussal jelöljék. Ha van alcím, akkor azt a rendes címtől ponttal szükséges elválasztani, egyébként csak a bibliográfiai hivatkozás legvégén van pont. Amennyiben folyóiratból, gyűjteményes kötetből származik a forrás, úgy a mű címe után vessző következik, majd az „in” szócska (ami kisbetűvel, kettőspont nélkül szerepel) és a folyóirat vagy gyűjteményes kötet adatai. Utóbbinak rendszerint van szerkesztője, így azt is fel kell tüntetni. Folyóirat esetén a számot az alábbi formában szíveskedjenek megjelölni: évszám/sorszám. „szám”.pl. …, in Magyar Jog, 2006/7. szám, 34. o. Ezekben az esetekben nem a közvetlen forrás, hanem a folyóirat vagy gyűjteményes mű címe szerepel dőlt betűvel. Az oldalszámot kis „o” betűvel jelöljék. Internetes forrás esetén a letöltés helyét és idejét fel kell tüntetni. Példák:

1 Csécsy György: Védjegyjog és piacgazdaság, 2001, Novotni kiadó, Miskolc, 36. o.

2 Bíró György: Átruházó szerződések, in Polgári Jogi Kodifikáció, 2003/2. szám, 14–30. o.

3 Eörsi Gyula: A tulajdonátszállás kérdéseiről, in Sárközy Tamás – Vékás Lajos (szerk.): Eörsi Gyula emlékkönyv, 2002, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest, 277–420. o.

4 Menyhárd Attila: A tulajdonjog tárgyai, előadás a Symposium Iubilaei Facultatis Iaurinensis című konferencián, 2010. szeptember 21., Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar.

5 Csiky Péter: A TRIPS egyezmény szerepe a nemzetközi iparjogvédelmi rendszerben, in Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 1998/3. szám, http://www.mszh.hu/kiadv/ipsz/199806/csiki.html, 2010. március 14.

Egy mű ismételt hivatkozása esetén a Szerző vezetékneve valamint az „i. m.” megjelölés és az oldalszám szerepel. Ha ugyanannak a szerzőnek több műve is szerepel a hivatkozások között, az „i. m.” után zárójelben az érintett mű évszámát is fel kell tüntetni. Egymást követő lábjegyzetekben, ugyanarra a műre történő hivatkozás esetén pedig az „Uo.” és oldalszám jelölést kérjük alkalmazni.

6 Eörsi: i. m. 298. o.

7 Uo. 332. o.

A fentiekben nem részletezett esetekre Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve, 2005, Osiris, Budapest, című mű az irányadó.

10. Felhívjuk szerzőink figyelmét, hogy a hivatkozási rendszer nagyfokú be nem tartása, következetlensége illetve plágiumgyanú estén a tanulmány elutasításra kerül!

11. Egy szó szerint átvett gondolatot kötelező idézőjelbe rakni, és lábjegyzetben a forrást megjelölni. Az idézet ne legyen dőlt betűs. Több szintű idézés esetén a következő forma alkalmazandó: „…»…’…’…«…”

12. A mű végén irodalomjegyzék szerepel, a szerzők vezetékneve szerinti ábécé sorrendben, [1] [2] formátumú számozással. Formailag és tartalmilag is a lábjegyzetnél írottak az irányadóak azzal, hogy itt a folyóiratban vagy gyűjteményes műben szereplő cikkek esetén legutolsó bibliográfiai adatként a kezdő és záró oldalszámokat is fel kell tüntetni.

13. Az irodalomjegyzékben csak olyan tételek szerepelhetnek, amelyek lábjegyzetben is hivatkozásra kerültek. A megfelelő irodalomjegyzék hiánya a tanulmány elutasítását vonja maga után!

14. A (fekete-fehér) táblázatokat és ábrákat megfelelően formázva, az eredetüket a lábjegyzeteknél írottak szerint feltüntetve, a szövegbe építve kell megjeleníteni.

15. A szerkesztőbizottsághoz beérkezett ‑ formailag megfelelő ‑ tanulmányokat az állandó és eseti tagokból álló lektori bizottságnak küldjük ki jóváhagyásra. A közlés feltétele a lektor támogató véleménye, illetve a javítandónak értékelt pontok átdolgozása.

16. A szerkesztőség a beérkezett kéziratokért honoráriumot nem fizet.

 

Köszönjük, hogy megfelelően elkészített kézirat beküldésével segítik munkánkat.