A 2015 februárjában a Batthyány Lajos Szakkollégium által útjára indított „Állam – Válság – Pénzügyek” című konferenciasorozat célja, hogy áttekintse a gazdasági válság hatásait – a jogtudomány és a közgazdaságtan szempontjából – az állam és a gazdaság viszonyában. A gazdasági válság ugyanis megmutatta, hogy újra kell gondolni az állam és a gazdaság viszonyát, a régi, bevett megoldások nehezen tarthatóak fenn, új – társadalmi, gazdasági – konszenzusra van szükség. Mivel a neoliberális gazdaságpolitika adta megoldások nem oldják fel a gazdasági visszaesés negatív hatásait (államadósság, munkanélküliség stb.), ezért a nem konvencionális megoldások felé (is) kell fordulni.

A konferenciasorozat második „állomása” – 2015. szeptember 25-én – a fiskális politika szerepével foglalkozott a XXI. században.

Prof. Dr. Lenkovics Barnabás, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára és az Alkotmánybíróság elnöke hangsúlyozta, hogy sorsfordító korszakban élünk, ahol külön emberi kihívásokkal és külön jogi kihívásokkal kell szembenézni, és mindezeket szükséges visszacsatolni a gazdasági, pénzügyi alapokhoz, hiszen a válság kiváltó okai is ott gyöke-reznek. Professzor Úr az előadásában rámutatott, hogy napjainkban rendkívül divatossá vált az unortodoxia kifejezés, amivel azokat az alternatív közgazdasági elméleteket jelölik, amelyek a megoldásokat új eszközökkel keresik, ahelyett, hogy a válságokat előidéző eszközökhöz ragaszkodnának. Az előadás azokat a jelentősebb – nem csak gazdasági, hanem jogi – kiútkeresési kísérleteket vázolta fel, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy magunk mögött hagyjuk a gazdasági, társadalmi és környezeti kríziseket, és a fenntartható fejlődés útjára léphessünk.

Dr. Pardavi László, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense előadásában rámutatott arra, hogy a fiskális politika céljai és eszközei más politikák, így főként a társadalompolitika, gazdaságpolitika, szociálpolitika által meghatározottak. A költségvetési politika a pénzügyi politika egyik ágaként látja el allokációs, redisztribúciós és stabilizációs funkcióit. Céljai és feladatai megvalósításához közvetlen és közvetett eszközöket alkalmaz, melyekhez a pénzügyi jog egyes részterületeit is hozzárendeli. Docens Úr kiemelte, hogy ezeken belül az adójog érdemel kiemelt figyelmet, mely a progresszív adók és adókedvezmények, adómértékek meghatározása révén járul hozzá a fiskális politika érvényesüléséhez.

Prof. Dr. Kovács Árpád, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Költségvetési Tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi társadalom működésének időtlen, mozgósító erejű alapgondolata a „közjóra” törekvés. A szó életünk egyik fontos hívószavává vált. Térben és időben változó tartalmához kapcsolódóan módosul érvényesülése a pénzügyek vitelében, elsősorban a költségvetési politika elvi, érték és érdekhordozó céljaiban és gyakorlati, finanszírozási megoldásaiban. Az előadás néhány elvi, fogalmi meggondolás után a magyar költségvetési gazdaság pozícióit is ebből a megközelítésből vizsgálta. Választ keresett arra, hogy egyáltalán miként értelmezhető a fogalom, van-e kapcsolata a társadalmi működés fenntarthatóságával. Professzor Úr az előadásban bizonyítani szándékozott azt a következtetést, hogy bár a költségvetésben is visszatükröződő, társadalmi közjó megvalósítására irányuló törekvések térben és időben, országonként, szövetségi rendszerenként változhatnak, érvényesülésük alapfeltétele, hogy dinamikus egyensúly valósuljon meg a pénzügyi stabilitás és a társadalmi-gazdasági fejlődés között.

Prof. Dr. Benczes István, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára az Európai Unió „fiskális politikáját” vizsgálva rámutatott arra, hogy az 1990-es évektől indulóan a fiskális fegyelem megteremtésében jellemzően vagy a fiskális eljárások (a költségvetés tervezése, elfogadása és kivitelezése) reformját valósították meg, vagy számszerű formában meg-határozott korlátok közé szorították a költségvetési politikát. Miközben az akadémiai irodalom inkább az első utat pártfogolta, az EU intézményei a második, azaz a szabályalapú megoldásokat preferálták. Professzor Úr hangsúlyozta, hogy az európai szuverén adósságválság hatására ismét fellángoltak a viták a szabályok versus intézményi reformok frontján. Míg azonban majd negyedszázaddal ezelőtt az Európai Unióban az intézményi reformoknak igazán esélyük sem volt a numerikus szabályokkal szemben, mostanra gyökeresen megváltozott a helyzet. Az előadás fő állítása volt, hogy immáron nem tűnik lehetetlennek e két fegyelemerősítő megoldás együttes alkalmazása sem. A szabályok és az intézményi reformok várhatóan együtt formálják majd a jövő Európai Uniójának gazdasági kormányzását.

Az előadások szerkesztett változatát tartalmazó kötet elérhető itt.

Az „Állam – Válság – Pénzügyek” konferenciasorozat 2016 februári állomásának témája a monetáris politika átalakulása lesz.

A konferenciasorozat megszervezésének a TÁMOP-4.2.2.B-15/1/KONV-2015-0002 számú projekt támogatta.