Előszó, illetve köszöntő helyett a Batthyány Lajos Szakkollégium 2013 és 2015 közötti szakmai tevékenységét, tagságát, eredményeit bemutató kötet élén álljon a Batthyány Lajos Szakkollégium – elmúlt három évben részben átalakított – tehetséggondozási rendszerének rendszerezett bemutatása, azzal a céllal, hogy betekintést nyújtsunk abba a rendíthetetlen és sokszínű munkába, amelyet a tehetséges hallgatók felkutatása, segítése és útjuk egyengetése érdekében folytatunk a szakkollégiumban.

Hagyományosan a szakkollégium tehetséggondozás az egyetemi (főiskolai) képzéshez kötődik. Ezt a szellemiséget fogalmazza meg a Szakkollégiumi Charta is, amely szerint a szakkollégium nagy hangsúlyt helyez tagjai emberi és szakmai fejlődésére, az alapképzés első éveitől az egyetemi, illetve főiskolai képzés végéig. Ez el is fogadható, hiszen a szakkollégiumi tehetséggondozás legfontosabb és legszélesebb „munkafelülete” a graduális képzés, azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szakkollégiumok célja, hogy a szakmai tevékenységen túl, a társadalmi problémákra érzékeny értelmiségi réteg kinevelését is megvalósítsa. Ez a cél pedig rögtön lehetővé (szükségessé) teszi, hogy kitekintsünk a graduális képzés keretei közül és egy időbeli láncra felfűzve három részre tagoljuk a szakkollégiumi tehetséggondozási programunkat.

A pregraduális tehetséggondozás

A tehetséggondozás pregraduális szakasza, ahogy a neve is mutatja, az egyetemi (főiskolai) tanulmányok megkezdése előtt álló tehetséges hallgatók felkutatását jelenti. A szakkollégiumi és általában is az összegyetemi tehetséggondozásnak egy elég elhanyagolt része, hiszen olyan hallgatókra kell energiát és pénz áldozni, akik lehet, hogy nem is a mi egyetemünkön fognak tovább tanulni. Ennek ellenére a pregraduális tehetséggondozás komolyan vétele jelentős pozitívumokat hordoz magában és okos szervezéssel – a szakkollégiumok rendszerén keresztül – költséghatékonyan lehet vele statisztikailag is kimutatható eredményeket elérni.

A fő kérdés, hogy mi lehet a pregraduális tehetséggondozás hozadéka? Az, hogy a szakkollégium minél több középiskolás hallgatót bevonz az egyetemre. Ezt úgy tudja megtenni, ha szolgáltatásokat és lehetőségeket nyújt a felvételi előtt álló hallgatók számára.

Erre figyelemmel a Batthyány Lajos Szakkollégium két párhuzamos projektet indított 2013 őszén, amelyek azóta minden évben megszervezésre kerültek.

Az egyik program egy emelt szintű történelem érettségi felkészítő kurzus volt, amely elsődleges célja az, hogy segítséget nyújtson a középiskolások számára az érettségire való felkészülésben. E cél mellett – másodlagos célként – azt tűztük ki, hogy minél több hallgatót bevonzzunk az egyetemre, megismertessük velük a kart, ezáltal, ha közvetetten is, de hatást gyakoroljunk a felvételi döntésükre. A program kimondottan sikeres volt. Az első évben huszonhat hallgató vett részt a tíz alkalmas kurzuson, akik közül öt hallgató felvételt nyert a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar valamelyik – jellemzően jogász – képzésére. Az elmúlt évben pedig már több mint 80 jelentkező volt a kurzusra.

A másik projekt egy országos esszépályázat meghirdetése volt Mondd el a véleményed! címmel. Az esszépályázat olyan témákban sarkallta megszólalásra a középiskolás tanulókat, amelyek a leginkább érintik a mindennapjaikat. A pályázatra – szintén az első évben – több mind húsz esszé érkezett, több mint tíz városból, így kimondottan sikeresnek ítélhető. Az első pályázatot 2013 óta két további pályázati kiírás követett, amelyekre már bőven harminc fölötti esszé érkezett határainkon belül és határainkon túlról is. Hogy a pályázat – fizikai értelemben véve is – maradandó élmény legyen az indulóknak, az esszéket egy kötetbe rendezve jelentetjük meg minden évben.

Hasonló projektek szervezése energiát és időt igényel, de kiválóan kiegészítik az egyetemi felvételi kampányt, egyúttal már nagyon korán képes becsatornázni a szorgalmas, elhivatott és tehetséges középiskolás hallgatókat az egyetemi tehetséggondozás rendszerébe, így az aktív szakkollégiumi tagság biztosításához is képes hozzájárulni.

A graduális tehetséggondozás

Mielőtt rátérnék a tehetséggondozási rendszer középpontjában álló területre, a graduális tehetséggondozásra, szükséges néhány szót ejteni egy keresztülfekvő területről. Ez a terület az egyetemre frissen felvételt nyert hallgatók beillesztése a tehetséggondozás rendszerébe. Ennek elsődleges eszköze a jellemzően mentor programnak nevezett szakkollégiumi tevékenység. A Szakkollégiumi Mentor Program keretében szép eredményeket magukénak tudó felsőbb éves szakkollégista hallgatók nyújtanak segítséget a gólyáknak az első év követelményeinek teljesítéséhez, az egyetemi beilleszkedéshez, a kezdeti hallgatói ügyek sikeres elintézéséhez. A Program eredményei, és a Batthyány Lajos Szakkollégium hallgatóinak munkája magáért beszél, hiszen az elmúlt hét évből a mentor programban részt vettek közül sokan lettek szakkollégistává, és a mentoráltak minden évben ott vannak évfolyamuk első tíz legeredményesebb hallgatója között! A Program egykori résztvevői között mára több köztársasági ösztöndíjasunk, évfolyamelsőnk és számos tanszéki demonstrátorunk, valamint nappali és levelező tagozatra felvételt nyert doktori képzés előtt álló hallgatónk, sőt egyetemi tanársegédjeink is vannak. A Programnak a Szakkollégium fenntartható minőségi és mennyiségi tagsági színvonala miatt is nagy jelentősége van, hiszen a Programot eredményesen teljesítők gyorsabban beterelhetők a Szakkollégium rendes tagjai közé és a graduális tehetséggondozás keretébe.

Rátérve a graduális tehetséggondozás területére, rögtön két részre célszerű bontani ezt a tevékenység-csoportot: a) a hagyományos és b) az új típusú tehetséggondozási programokra.

A Szakkollégium hagyományos graduális tehetséggondozási eszközei között lehet számon tartani: a) a kurzus-rendszer működtetését, b) a szakmai előadások, valamint c) hallgatói konferenciák, illetve d) tudományos konferenciák szervezését. E programelemek közös tulajdonsága, hogy a tantermi oktatáson kívüli többlettudás és többletismeretek elsajátítását célozzák. A kurzus-rendszer minden szakkollégium tevékenységének alfáját jelenti, hiszen a kiscsoportos foglalkozások alkalmasak a gyakorlati ismeretek átadására és többlettudás megszerzésére. A Szakkollégium e szellemiséghez annyit tett hozzá, hogy létrehozta az egyéni szakkurzusok rendszerét, amelyben a hallgatókat jogalkalmazó szervekhez (bíróság, ügyészség, ügyvédek, közigazgatási szervek) közvetítjük ki, gyakorlati munka végzésének érdekében. A szakmai előadások egy külön program-csokornak számítanak és céljuk, hogy aktuális jogalkotási, vagy jogalkalmazási kérdéseket járjanak végig egy előadás keretében tapasztalt oktatók, vagy gyakorlati szakemberek. A hallgatói konferenciák célja, hogy egy héttel a kari TMDK konferenciát megelőzően gyakorlási lehetőséget biztosítsanak egy szakmai zsűri előtt a pályamunkák szerzőinek. Végezetül fontos egy szakkollégium életében, hogy nagyobb lélegzetvételű, regionális-, vagy országos szintű konferenciákat, konferenciasorozatokat, versenyeket szervezzen, ezzel is demonstrálva elkötelezettségét a szakmai tevékenység támogatása mellett.

A Szakkollégium új típusú tehetséggondozási elemei közé sorolhatóak: a) a folyóirat működtetése, b) tanulmánykötetek összeállítása, c) a Batthyány Műhelytanulmányok sorozat, d) tananyagfejlesztő tevékenység végzése, e) a horizontális nyitás és a f) multidiszciplinaritás erősítése, valamint g) a nyári egyetemek szervezése.

2010-ben a Szakkollégium útjára indította a Diskurzus című szakmai-tudományos folyóiratát, amely évi két nyomtatott és változó számú elektronikus lapszámmal jelenik meg. Minden megjelenésre szánt tanulmányt, írást előzetesen egy tudományos minősítéssel rendelkező szakmai lektornak kell jóváhagynia. A Diskurzus egyes lapszámai és szétbontva az egyes írások is elektronikus változatban elérhetőek a honlapunkon (www.blszk.sze.hu) és egyúttal kereshetőek a MATARKA rendszerében is. A Diskurzussal állandó publikációs, megjelenési felületet tudunk biztosítani a tagjaink számára, amely komoly előnyt jelent számukra szakmai, tudományos ösztöndíjak elnyeréséhez, vagy akár a doktori iskolákba történő felvételükhöz. A lap állandó megjelenési felületet biztosít a tagjainkon kívül azoknak a doktorandusz hallgatóknak, oktatóknak, akik korábban a Szakkollégium tagjai voltak. A Diskurzus különszámai egyúttal felületül szolgálnak a Szakkollégium tudományos tanulmányi pályázatain megmérettetett, díjnyertes dolgozatok megjelentetésére is.

2010-ben indult útjára a Szakkollégium tanulmánykötete, amelyben a csoportos és egyéni kutatómunkák eredményeit kétévente közzétesszük. A tanulmánykötetekben már elismert és díjazott, illetve még díjazás előtt álló, hosszú kutatások eredményei képződnek le, megmutatva azt, amire ma Magyarországnak és a magyar felsőoktatásnak a legnagyobb szüksége van: a minőségközpontú szemlélet és a tehetséggondozás fontosságát, támogatásának eredményességét. 2014-ben már a harmadik kötet jelent meg, amely legnagyobb újdonsága, hogy idegen nyelvű – angol és német – publikációkat tartalmaz. A tanulmányköteteink, akárcsak a folyóiratunk, elektronikusan elérhetők a honlapunkon és szintén állandó publikációs felületet biztosítanak a tagjaink akár magyar, akár idegen nyelvű, nagyobb terjedelmű munkáik számára.

2015-ben a publikációs lehetőségek szélesítését célozva, illetve a szakkollégisták több éves aktív tevékenységének elismerésének biztosítása érdekében elindítottuk a Batthyány Műhelytanulmányok sorozatot, amely keretében végzős szakkollégisták diplomamunkáit jelentetjük meg, lektorált, egységes szempontok szerint szerkesztett és nyomdai úton is előállított formában.

Az új típusú programelemek között a Szakkollégium azt a célt tűzte ki magának, hogy szerepet vállal a jogi-igazgatási képzéssekkel kapcsolatos tananyagfejlesztő tevékenységében is. Ennek eredményeként a Szakkollégiumban már évek óta működő Jogtörténeti kutatócsoport keretében, több jogtörténeti forrás- és szöveggyűjtemény jelent meg. A kötetek egy, a magyar szakirodalomban kevéssé feltárt és elemzett jogterület szabályozási hátterével foglalkoznak, és ezen keresztül mutatják be a modern magyar állam egyik jelentős jogi dimenzióját, amely békeidőben is több százezer emberre terjedt ki, míg a háborúk és különösen az első világháború alatt több millió főre gyakorolt hatást. Másrészről a kötetek – a nagyrészt csak levéltárakban és központi könyvtárakban elérhető jogforrások egy helyen közlésével – olyan hiánypótló munkát végeznek el, amely a korabeli szabályozás közzé tételével a hazai alkotmány- és jogtörténeti ismereteink pontosításához adhat támpontot, de akár a kortárs szabályozás elemzéséhez is fontos forrásokhoz segítheti az érdeklődőket. A kötet a tudományos jelentősége mellett felhasználható a jogászképzésben: a Magyar Alkotmánytörténet és a Magyar Jogtörténet tárgyak tekintetében, valamint Karunkon a témával foglalkozó több fakultatív előadás keretében is.

A horizontális nyitás és a multidiszciplinaritás erősítése szoros összefüggésben van egymással. Ezen tehetséggondozási elemek lényege, hogy a tagjaink számára a szorosabb tudományterületünkön kívüli, azonban ahhoz kapcsolódó ismeretek átadására alkalmas programokat dolgozzunk ki. A Szakkollégium esetén ez a kitekintés nagyon hasznos a közgazdaságtan tudományterülete felé, amely kiemelten hasznos ismereteket nyújt a jogi szabályozás mögött álló (gazdasági) indokokkal kapcsolatban. Erre figyelemmel közgazdasági tematikájú kurzusokat állítunk össze, szoros kooperációban a Kautz Gyula Szakkollégiummal.

Végezetül a Batthyány Lajos Szakkollégium új típusú tehetséggondozási programjai között foglal helyet a Nyári Egyetemek szervezése. A Szakkollégium – már tradicionálisnak is tekinthetően –2013 és 2015 között a kilencedik és tizedik alkalommal rendezte meg a Batthyány Summer Schoolt. A Nyári Egyetem elsősorban külföldi graduális és doktori tanulmányokat folytató hallgatóknak szól, de nyitott a magyar érdeklődők számára is. A szakmai programokat –amelyek munkanyelve az angol – kulturális programok egészítik ki (kirándulás, bográcsozás, kulturális estek). A program remek lehetőséget biztosít a szakkollégistáknak arra, hogy gyakorolják nyelvtudásukat, ismeretségeket kössenek külföldi hallgatókkal és megismerjenek más kultúrákat.

A posztgraduális tehetséggondozás

A pregraduális tehetséggondozáshoz hasonlóan a posztgraduális tehetséggondozásnak is kiegészítő szerepe van a Szakkollégium tehetséggondozási rendszerében. Célja elsődlegesen a kutatni és oktatni vágyó hallgatóink becsatornázása a doktori képzésbe, valamint az egykori tagok bevonása a képzési rendszerbe. E célokra figyelemmel a Szakkollégium informális kapcsolat kialakítására törekszik a Doktori Iskolával, amelynek eredményeként az elmúlt években a nappali ösztöndíjas doktorandusz hallgatók szinte kizárólag volt szakkollégisták közül kerültek ki, amellyel egyúttal a Kar utánpótlásának biztosításában is fontos szerepet tölt be a közösség.

Záró gondolatok

A Szakkollégium a társadalmi kérdésekre fogékony, szakmailag kimagaslóan képzett értelmiségi réteg utánpótlását szolgálja. Ennek elérése érdekében komplex tehetséggondozási rendszert működtet, amely egyaránt magában foglalja az egyetem előtt álló tehetségek felkutatását, az egyetemisták szakmai, tudományos és közösségi nevelését, valamint a tehetséges és elhivatott hallgatók bekapcsolását a doktori képzés keretében megvalósuló tehetséggondozásba, illetve utánpótlás-nevelésbe. E rövid áttekintést Báró Eötvös József szavaival zárom, aki szerint: „A vas maga sem állhat ellen az időnek, s ilyen az ember. Ha munkára használják, elkopik, ha a földön hever, a rozsda emészti meg. Miután már veszni kell, jobb százszor elkopni, mint elrozsdásodni.”

dr. Kálmán János

igazgató