Sikeresen lezajlott a szakkollégium 2013. évi konferenciája

A Konferencia Dr. Smuk Péter dékán-helyettes megnyitójával kezdődött, aki a levezető elnök tisztségét is betöltötte. Megnyitójában kiemelte, hogy a Batthyány Lajos Szakkollégium nélkül nem jöhetett volna létre ez a Konferencia. A Szakkollégium munkásságát és erősödő jelenlétét mi sem bizonyítja jobban, hogy elismert előadók, alkotmánybírák és köztisztviselők tisztelték meg jelenlétükkel a Konferenciát. Sajnálatos, hirtelen megbetegedés miatt Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit dékánasszony nem tudott eljönni. A Dékán-helyettes Úr a köszöntő gondolatokhoz kapcsolta a március 25. és 27. között, Szegeden megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia helyezettjeinek, versenyzőinek, opponenseinek munkáját elismerő dékáni dicséretek és elismerések átadását. Az OTDK-n a Széchenyi István Egyetemet, Állam- és Jogtudományi Szekcióban 25 dolgozattal, 26 hallgató képviselte eredményesen, ezen felül pedig 25 opponenst állított ki a jogi kar, hogy véleményezze a többi jogi kar versenyzőit. Kiemelendő a Szakkollégium eredményes szakmai és tudományos nevelése, munkája, hiszen úgy a versenyzők, mint az opponensek tekintetében elmondható, hogy azok több mint háromnegyede a szakkollégium egykori, vagy jelenlegi tagja volt, ahogy az is, hogy az OTDK kontingens felkészítése kari szinten a Szakkollégium égisze alatt valósult meg. Az elmúlt évek legeredményesebb OTDK-ja áll az Egyetem és a Szakkollégium mögött, hiszen 16 helyezettel és díjazottal érkeztek vissza Győrbe, öregbítve mindkét intézmény hírnevét.

A Konferencia folytatásaként dr. Kálmán János, a Batthyány Lajos Szakkollégium igazgató-helyettesének köszöntője következett, aki megköszönte a Kar infrastrukturális támogatását és sikeres, eredményes, valamint hasznos vitákat, előadásokat kívánt a jelenlévőknek.

Az első előadást Dr. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja tartotta „Az új magyar médiaszabályozás és médiafelügyeleti struktúra” címmel. Előadásában egy átfogóbb összefoglalót kívánt adni az NMHH szervezeti felépítéséről, a szervezetet ért legújabb, csupán néhány napos szabályozásról, illetve azok nemzetközi megítéléséről. Koltay Urat Dr. Lenkovics Barnabás alkotmánybíró „Az Alaptörvény érték- és emberképe” című előadása követte. Professzor Úr a régi alkotmányban megjelenő értékeket és emberképet mutatta be, érintve és átvezetve a mostani szabályozásra. Kiemelte az 1966-os Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmány fontosságát, illetve kitért arra, hogy miért kellett elválasztani az ugyancsak 1966-os Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányától.  Ezt követően az előadókhoz kérdéseket lehetett feltenni. Koltay Úrhoz intézett kérdésében az egyik hallgató egy régebbi interjújában tett kijelentéséről érdeklődött, miszerint egyes szabályozásokat egyszerűsíteni fognak az átláthatóság és eredményesség érdekében. Válaszában elmondta, hogy történtek kezdeményezések, de a munkálatok még folyamatban vannak. Az első szekciót követően került sor a jó hangulatú állófogadásra a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar aulájában, ahol folytatódtak a résztvevők közti eszmecserék, beszélgetések.

Az ebédszünetet követően Dr. Révész T. Mihály „Parlamenti jog és közjogi struktúra a 20. század elejének Magyarországán” című előadását, a tőle megszokott humorral, ámde érdekes témával és előadásmóddal tartotta meg. Előadásában a korszak jelentősebb intézkedéseit követhettük nyomon, melyek meghatározták a parlamenti jog és közjogi struktúra alakulását. Mindegy ezt a folyamatot követve, Dr. Kukorelli István „A parlamenti jog változásai az elmúlt években” címmel folytatta a Konferenciát, így az elmúlt évek szabályozásáról is képet kaphatott a hallgatóság. A parlamenti jog megismerése után Dr. Szente Zoltán „Gondolatok az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseiről és az arról hozott AB határozatról” című előadásában egy érdekfeszítő témát hallhattak a résztvevők egy kissé – Szente Professzor Úr szóhasználatával élve – „letargikus” stílusban. Az előadásában több ellentmondásra hívta fel a figyelmet, melyek az Alaptörvényben megjelentek a módosítások következtében, illetve kitért ezek nemzetközi megítélésére is. Talán az egyik legérdekesebb és legnehezebben megválaszolandó kérdést intézték az előadókhoz azzal kapcsolatban, hogy már nem lehet hivatkozni az Alkotmánybírósági határozatokra és hogy korlátozódott az Alkotmánybíróság jog- és hatásköre: Van-e arra lehetősége az Alkotmánybíróságnak – egy hasonlattal élve -, hogy a zsákutcából kitolasson vagy megforduljon? Szente és Kukorelli Professzor Urak is arra a következtetésre jutottak egy hosszabb eszmecsere után, hogy ezt majd a gyakorlat fogja eldönteni, erre egyelőre még nem lehet választ adni.

A kávészünetet követően két közigazgatási jogi, a közelmúltban történt szabályozásról, tehát rendkívül aktuális témáról hallhattunk előadást. Az elsőt Dr. Gyurita Erzsébet Rita a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal főigazgatója tartotta „Régi-új intézmény a magyar közigazgatásban, avagy a járási rendszer újra alakítása és nyitott kérdései” címmel. Következőként Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet, kúriai bíró állt ki a pulpitushoz. Az eredeti előadástéma („A magyar igazságszolgáltatás szervezeti változásai, különös tekintettel a közigazgatási bíráskodásra”) mellett kitért a Kúrián folyó bizottsági munkákra is, melynek anyagát, eredményét a Kúria honlapján tettek közzé „A közigazgatási bíráskodás eljárási kérdései” címmel, mely bizottságnak Ő az elnöke, így vállalva jelentős részt a munkálatokból. Továbbá a Bírónő az önkormányzatok bírósági jogvédelméről is beszélt. Utolsó előadóként következett Dr. Takács Róbert, Győr-Moson Sopron Megye főügyész-helyettese, aki „Az ügyészi szervezet átalakulása és kihívásai az elmúlt években” című előadását ismertette a hallgatósággal. Elsősorban egy összefoglalót kívánt adni az ügyészség szervezeti felépítéséről. Ezen túl beszélt a Korrupció Elleni Ügyek Osztályáról, a Központi Nyomozó Főügyészségről, a Katonai Főügyészség integrálásáról, illetve tárgyalta a Korrupcióellenes megállapodás tartalmát.

Mintegy keretet adva a Konferenciának, Dr. Smuk Péter zárta le az előadásokat. Záró köszöntőjében elismerte és megköszönte a Batthyány Lajos Szakkollégium eredményes szervezését és munkáját, hiszen számos neves személy emelte jelenlétével a Konferencia színvonalát.

Összegzésként elmondható, hogy a Konferencia jó hangulatban telt, igazán aktuális és érdekes előadásokat hallhattunk, nagy létszámú hallgatóság volt kíváncsi az előadókra. A visszajelzések mind-mind pozitívak voltak, nagy érdeklődéssel várják a jövő évi Batthyány Konferenciát. Az ilyen rendezvények, konferenciák segítik a hallgatók hathatós fejlődését, szakmai-tudományos látószögük kiszélesedését. A Batthyány Lajos Szakkollégium fontosnak tartja a tehetséggondozást és mindenkinek megfelelő, alapos és kiemelkedő tudományos, szakmai tudást kíván adni, szem előtt tartva jelmondatát: „Omnia mea mecum porto.” („Mindenemet magammal hordom.”)

Hancz Patrik
Választmányi Tag