A hazai idegenrendészeti jog történetét vizsgáló kötetet jelentetett meg Szakkollégiumunk
2015 nyarán jelent meg a Szakkollégium gondozásában Szentgyörgyvári Tamásnak „A hazai idegenrendészeti jog vizsgálata a 20. század első évtizedeiben, különös tekintettel a hatósági szervezet bemutatására” című kötete.
A kiadvány a szerző számára is meglepetés számba megy, hiszen Szakkollégiumunk igazgatójának, dr. Kálmán Jánosnak köszönhetően a kötet előkészítése a szerző előtt titokban zajlott, mivel a kötetet a Szakkollégium vezetése elismerésként szánta a szerzőnek a Szakkollégiumért végzett munkája, valamint kutatói kvalitásai és eredményei elismerése gyanánt.
A kötet alapját Szentgyörgyvári Tamás több éves kutatómunkájának eredményei adták, amelyek a határvédelem és határőrizet intézményrendszerével, valamint az idegenrendészeti jog hazai kialakulásával és polgári evolúciójával foglalkoztak. A szerző több évfolyamdolgozatot, tudományos diákköri dolgozatot, valamint tanulmányt írt e témakörökkel kapcsolatos kutatásai során, amelyeket rendkívül igényes és a kötet jelentős részét adó diplomamunkája koronázott meg.
A kötetet dr. Farkas Ádám, a szerző egyik konzulense, Szakkollégiumunk korábbi igazgatója szerkesztette egybe, hogy ezt követően a témával foglalkozó szakmai lektorok és más szakemberek támogatását kérje. A kötet az előkészítéshez felkért szakértők egyértelmű üdvözlését és elismerését váltotta ki. Ezt példázza, hogy a kötethez Dr. Hautzinger Zoltán tanszékvezető egyetemi docens úr írt szakmai ajánlást, de az is, hogy a kötetet elismerő lektori véleménnyel fogadta Prof. Dr. Fórizs Sándor nyugállományú rendőr dandártábornok úr, Dr. Kenedli Tamás alezredes úr, valamint Dr. Barna Attila tanszékvezető egyetemi docens úr is.
A kötethez írt előszavában dr. Farkas Ádám elismerően méltatta a kötetet, mikor rögzítette a szerző abban megnyilatkozó kvalitásait és a téma aktualitása miatt a kötet fontosságát. Ahogy az előszó fogalmaz: „Egy jogtörténeti kutatómunka szépen felépített – és folytatást kívánó – (rész)eredményét veheti most kezébe a nyájas olvasó, amely azonban nem csupán leírja, áttekinti a választott téma történetének egy rendkívül meghatározó korszakát, hanem egyúttal bemutatja azt a társadalmi és történelmi eseménysort, amelynek folyományaként a 19. század végi 20. század eleji Magyarország is kénytelen-kelletlen szembe nézett a migrációs kihívással. A vizsgálat tehát egy korszakos kihívás értelmezési kereteit, valamint az arra adott szabályozási és intézményi válaszokat és azok evolúcióját mutatja be, amivel méltán mondhatjuk, hogy a téma megismertetésén túl egy olyan tárlaton vezet körbe minket olvasókat, amelyen megismerhetjük a történelmi kihívásra adott magyar válaszokat, ha úgy tetszik a korábbi történelmi modelleket.”
Osztva az előszó záró gondolatait, a magunk részéről gratulálunk a szerzőnek első önálló munkája meglepetéséhez, reméljük, hogy Szakkollégiumunk ezen elismerő meglepetése legalább akkora örömet okoz számára, mint amiben bízva kötetét előkészítettük és bízunk abban, hogy a mű hasznára válik úgy a korszak iránt érdeklődőknek, mint a terület kutatóinak és gyakorló szakemberinek, tisztelettel kívánok hasznos időtöltést mindazoknak, akik jelen kötet olvasóközönségéhez csatlakoznak.
E kötet az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-SZKOLL-14-0015 kódszámú pályázati támogatásból valósult meg.